Europa Nostra díjjal jutalmazzák a torockói népi építészeti helyreállítását. A korábbi években a berethalmi erődtemplom és a kolozsmonostori Kálvária-templom részesült díjoklevélben. Torockó 160 műemlék jellegű épületéből álló, összefüggő házsorokat és tereket képező hagyatéka Közép-Kelet-Európa egyik legépebben fennmaradt népi építészeti együttese. A kolozsvári Transylvania Trust Alapítvány által 1996-ban indított program céljául e felbecsülhetetlen kulturális örökség védelmét tűzte ki. A Budapest V. kerületi önkormányzata által biztosított céladományból Torockó 138 hagyományos ingatlanának tulajdonosai évente részesülnek karbantartási támogatásban, amennyiben vállalják, hogy nem változtatnak házaik értékes építészeti és utcaképi elemein, elvégzik a szükséges karbantartási munkálatokat. Furu Árpád, az alapítvány népi építészeti szakosztályának ügyvezető igazgatója elmondta: a Torockó Értékvédő Program keretében eddig több mint 120 értékes házon végeztek el jelentős helyreállítási munkálatokat. A program munkalehetőséget teremt a helyi kőműveseknek. Azt szeretnék, ha Torockó felkerülne az UNESCO világörökségi jegyzékére. /Ördög I. Béla: Europa Nostra-érmes a torockói műemlék-helyreállítás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./
2000. március 25.
A Tinivár Kiadó Kolozsváron 1991-ben kezdte meg tevékenységét. A Tinikoktél diáklappal kezdték, az elején tízezer példánnyal, emlékezett az indulásra dr. Bartha Zoltán. Molnos Lajos volt a kiadó főszerkesztője 1992-től 1994-ig, addig, amíg Molnost megválasztották az RMDSZ Kolozs megyei szervezete elnökének. 1992-ben született meg a Tinikoktél melléklete, a Diákabrak. 1993-ban elkezdték a könyvkiadást. Sikeres a Diákévkönyv, 1997-ben már tízezer példányban sikerült eladni. Ez volt a csúcs, hiszen román nyelvű kiadók sem adnak ki ilyen mennyiségben. Három-négy éven keresztül a könyveiket Magyarországon is terjesztették. Azonban a két ország közötti nehézkes valutaelszámolás miatt ezt megszüntették. A Maturandus évkönyveik eljutottak Kárpátaljára, Délvidékre, Németországba, Amerikába. Az idei Maturandusban először szerepelnek a kassai gimnázium végzős diákjai is. /Ördögh I. Béla: Egy "öröktini" betűterjesztő, a tinikért. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./
2000. április 28.
Nagyenyeden, a Bethlen Könyvtárban megnyílt az államalapításunk ezeréves múltját felidéző munkák kiállítása. Az első tárlóban, a honfoglalás ezeréves emlékére a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából Pauler Gyula és Szilágyi Sándor szerkesztésében a Magyar honfoglalás kútfői c. munka látható, szomszédságában Hóman Bálint: Magyar történet (őstörténet - törzsszervezet - keresztény királyság) c. munkája, továbbá a Katolikus Magyarság c. munka, mely a magyarok megtérésének és a magyar királyság megalapításának kilencszázados évfordulója alkalmából látott napvilágot, a III. Béla magyar király emlékezetének szánt tekintélyes munka, melyet Forszter Gyula szerkesztett s adott ki Budapesten 1900-ban. S ugyanott a Frölich Róbert, Kuzsinszky Bálint, Nagy Géza és Marczali Henrik által írt Magyarország a királyság megalakulásáig c. munka. A következő tárlóban Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján kiadott háromkötetes Emlékkönyv van, továbbá a dr. Márki Sándor által szerkesztett Mátyás Király Emlékkönyv, mely királyunk kolozsvári szobrának leleplezése alkalmából látott napvilágot, Benedek Elek A Magyar nép múltja és jelene /Budapest, 1898/. Az 1848-49-es forradalmat az 1868-ban kiadott Honvédalbum idézi. Az aradi vértanúk emlékszobrának leleplezési ünnepségéről készült eredeti, kétoldalas fénykép a Vasárnapi Újság 1890. október 19-i számából került közszemlére. Látható A magyar viseletek története c. munka Nagy Géza kísérőszövegével, Heltai Gáspár Magyar krónikája, Árva Bethlen Kata eredeti önéletírása, Székely István 1559-es krónikája, mellette Magyar- és Erdélyország 1791-es históriája. Ott vannak a tárlókban a legújabb történelmi munkák is, melyek a Széchényi Könyvtár jóvoltából gazdagítják a nagyenyedi Bethlen Könyvtár állományát. Néhány név és cím sokatmondó, például Kristó Gyula - Makk Ferenc: Az Árpád-ház uralkodói, Csorba Csaba: Árpád örökében; "Árpád jöve magyar néppel, Magyar Zoltán: Szent István a magyar kultúrtörténetben, Esztergályos Jenő: A magyarok bejövetele, Závodszky Géza: Hazáért és szabadságért, Magyar mondák, László Gyula: A honfoglaló magyarok. /Millenniumi kiállítás a könyvtárban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./
2000. május 8.
Máj. 5-6-án zajlott Kolozsváron a II. Civil Fórum, amelyen a hazai magyar nem kormányzati szervezetek - egyesületek, alapítványok - több mint kétszáz képviselője hallgatott meg előadásokat, illetve cserélt eszmét a szakterületükkel foglalkozó szekcióüléseken vagy kötetlen módon. Az Alapítvány az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért (AEMCSZ) rendezésében megtartott fórum ülésein hazai és magyarországi szakemberek értekeztek a civil szféra feladatairól, lehetőségeiről, társadalmi szerepéről. A szervező alapítvány elnöke, Somai József zárszavában kijelentette: "Érezzük, hogy ezt a második fórumot is meg kellett tartani, a hagyomány folytatódni is fog, de alapítványunk elsőrendű feladata az, hogy az információszerzésben és -továbbításban, a kapcsolatteremtésben és az együttműködés kialakításában a napi tevékenység szintjén segítsük a hazai magyar civil szervezeteket." A rendezvény címében is megfogalmazott hosszú távú cél - A civil szféra szerepe a közösségfejlesztésben - a két nap alatt egy kicsit közelebb került. /Wagner István: Erdélyi magyar civil szervezetek seregszemléje. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 8./ A Civil Fórumon Bustya Dezső református püspök-helyettes beszédében a jövőépítéshez elengedhetetlen irányváltásra hívta fel a figyelmet. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke a polgári társadalomnak az utóbbi években tapasztalt önépítkező igyekezetéről, az anyaországgal való természetes kapcsolatok kialakításáról beszélt. A civil társadalom kezdeményezőként lép fel és ennek kiegészítése a mindenkori magyar kormány feladata. Anyagi támogatást a magyar állami költségvetés és az utóbbi időben megélénkülést mutató gazdasági, illetve civil szerveződések nyújtanak. Mindenképpen hosszú távú befektetésekről van szó. Az Illyés Közalapítvány 1999-ben, az előző évhez képest, 50 %-os költségvetésnövekedést ért el: 820 millió forinttal gazdálkodott (nagyjából ennyi jut az idei esztendőre is), 47 %-ban infrastruktúrára, 53 %-ban pedig intézményfejlesztésre költekezett. A tavaly beküldött háromezer pályázat közül 1300-1400 részesült pozitív elbírálásban. Az Új Kézfogás Közalapítvány 1999-ben 300 millió forinttal gazdálkodhatott. Az Apáczai Közalapítvány tavaly 500, idén 700 millió forint fölött rendelkezik, és célja, hogy az oktatási rendszer megerősítésével az itteni fiatalokat a szülőföldön való maradásra serkentse. Szabó Tibor szeptembertől a 100 millió forintnyi ösztöndíjalapnak a szülőföldön való hasznosítását helyezte kilátásba. A II. Civil Fórum gazdasági, ifjúsági, műemlékvédelmi, művelődési, oktatási, szociális, tudományos és környezetvédelmi szekcióülésekkel folytatódott. /Ördög I. Béla: II. Civil Fórum 2000. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./ Új társadalmi folyóirat a Civil Fórum látott napvilágot, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány kiadványaként. A lap célja tájékoztatást nyújtani a nemkormányzati szervezeteknek a szférát érintő kérdésekről, pályázatokról, a kapcsolattartás segítése. Az I. évfolyam 0. számában a következőket olvashatjuk: Civil szervezetek tavasza (Somai József); Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány bemutatása (Egri István); II. Civil Fórum 2000: A civil szféra szerepe a közösségfejlesztésben; Hogyan jegyezzünk be egy alapítványt vagy egyesületet (Somai László József); A civil szervezetek pénzügyi felelőssége (Imecs Veronka); Aktuális pályázati lehetőségek (Tőkés Gyöngyvér). /Civilfórum. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./
2000. június 3.
Megnyílt Kolozsváron a Torockó képekben című fényképkiállítás, melyet a Kriza János Néprajzi Társaság szervezett. Hanz Lám Irén volt a kiállítás megálmodója. /Ördög I. Béla: Torockó képekben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./
2000. június 19.
Gábor Dénes Nobel-díjas fizikus születésének 100. évfordulója alkalmából, a Gábor Dénes Alapítvány rendezésében, június 17-én emlékülést tartottak Kolozsváron. Az előadók között volt dr. Nagy László (a Babes-Bolyai Tudományegyetem fizika karának dékán-helyettese) dr. Selinger Sándor, a Gábor Dénes Alapítvány elnöke és dr. Kovács Zoltán (BBTE, Fizika kar. Az előadások után Gábor Dénes azonos nevű névrokona, a Művelődés folyóirat főszerkesztő-helyettese, felelevenítette személyes élményeit, amelyet a világhírű tudóssal folytatott levelezésének köszönhet. /Ördög I. Béla: Gábor Dénes emlékülés Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./
2000. június 24.
Jún. 23-án Kolozsváron beiktatták tisztségeikbe a helyhatósági választásokon megválasztott új megyei tanács tagjait. A tanácsban 10 hely az RMDSZ-é (Molnár B. Géza, Böjthe Dániel, Buchwald Péter, Váncsa Áron Pál, Pálffy Mózes Zoltán, Lakatos András, Bitay Levente László, Székely István, Pethő Zsigmond, Kerekes Sándor), 8 hely a Nagy-Románia Párté, 7 hely a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjáé, 4 hely a Románok Nemzeti Egységpártjáé, 4 hely a Romániai Demokratikus Konvencióé, 3 hely a Nemzeti Liberális Párté, 3 hely a Romániai Szociál-Demokrata Párté, 2 hely pedig a Szövetség Romániáért. A szavazás eredményeképpen Rus Ioan (RTDP) lett a megyei tanács elnöke, a két alelnök: Kerekes Sándor (RMDSZ) és Serban Gratiant (RTDP). /Ördög I. Béla: Megalakult a megyei tanács. RMDSZ-es az egyik alelnök. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./
2000. június 27.
Kerekes Gábor, a Román Fejlesztési Ügynökség alelnöke, első helyen szerepelt Kolozsvár RMDSZ-es tanácsosi listáján, de tekintettel új hivatali beosztására, visszalépett a jelöltségtől. Elmondta, hogy 1999. dec. 31-én kezdte el működését az Országos Területfejlesztési Ügynökség, amelynek létrehozása az EU egyik követelménye volt Romániával szemben. Az intézmény feladata: a területfejlesztésre kiutalt EU-támogatások koordinálása, szakmai felügyelete. A kormány nemrég úgy döntött, hogy az ügynökségek számának csökkentésével a Román Fejlesztési Ügynökséget, valamint a Kis- és Közepes Vállalkozások Ügynökségét beolvasztják a Területfejlesztési Ügynökségbe. Ennek feladata most már kibővült: nemcsak az EU-s támogatások pályázatainak menedzsmentjét látja el, hanem felel a privatizációs stratégiákért, a külföldi beruházások romániai ösztönzéséért, valamint a kis- és közepes vállalkozásoknak a politikai vonatkozásáért, az ide vonatkozó programok kezeléséért. Az összevonás most fejeződik be, július elsejétől fognak "teljes gőzzel" működni. /Ördög I. Béla: "Teljes gőzzel" indul az Országos Területfejlesztési Ügynökség.Kerekes Gábor alelnök nyilatkozik lapunknak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./
2000. június 30.
Jún. 28-án Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székhelyén bemutatták a Pro Minoritate /Budapest/ negyedévi szemle 2000/Tavasz számát. Bakk Miklós tartotta a bevezetőt. Zákonyi Botond főszerkesztő és Ábrahám Barna szerkesztő ismertették a Pro Minoritate célját, terveit. Szerintük Kelet-Európában nemcsak a magyarság, hanem minden etnikum frusztrált, és ennek a kudarcérzetnek az alapját a 20. századi két világháború kapcsán megkötött békeszerződések képezik. A lap ezt kívánja részletesen bemutatni. A most megjelent szám az utóbbi tíz évben Közép-Kelet-Európában végbement gazdasági átalakulásokra összpontosít, mert napjainkban a nyugatiak szemében ez a legfontosabb megítélési szempont. Emellett több tanulmányt közöltek, például Alina Mungiu-Pippidi (Nemzetiség és terület ellentéte: identitásépítő és tulajdonító mechanizmusok napjaink Erdélyében) és Marius Turda (Diskurzuskülönbségek Romániában. A helyzetérzékelés fokozatai) írásait. - A Pro Minoritatét Erdélyben a Magyar Kisebbség juttatja el könyvtárakba és más megrendelőihez. /Ördög I. Béla: Bemutatták a Pro Minoritate legújabb számát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./
2000. július 15.
Dáné Tibor Kálmán, Kolozsvár és Erdély egyik közismert alakja, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Művelődési és Egyházügyi Főosztályát vezeti, ugyanakkor az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület titkára. Elmondta, hogy 1979-ben elvégezte Kolozsváron az egyetemet, a matematika szakot. A Hét hetilap tudomány rovatához került, majd Mócson, 1983-tól pedig Kolozsváron tanított. 1982-től elkezdte szervezni Kolozsváron az Ember és természet szabadegyetemi kollégiumot. 1991-92-ben a kolozsvári tanfelügyelőségen dolgozott, majd egy évig vezette a Kriterion Könyvkiadó kolozsvári fiókszerkesztőségét. 1993-ban alakult meg az RMDSZ mai önkormányzati struktúrája. Azóta az RMDSZ főosztályvezetője és az EMKE titkára. Fontosnak tartja a felnőttképzést. Az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztálya az EMKÉ-vel közösen beindított egy olyan folyamatot, amely a civil társadalom intézményesülését szolgálja. Az önszerveződés terén sok szakmai szervezetnek a létrehozását segítették. Most abban kellene segíteni a civil szervezeteket, hogy megerősödjenek. Főleg azokat, amelyek háttérintézményként működnek az egyetemmel. /Erdélyi Múzeum-Egyesület, Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, Kriza János Néprajzi Társaság, Bolyai Társaság/. /Ördög I. Béla: Találkoztam elégedett erdélyi magyarokkal Egy "javíthatatlan" közszolgáló. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./
2000. július 19.
Júl. 18-án Kolozsváron, a Történelmi Múzeumban megnyitották azt a tárlatot, amely az egykori Erdélyi Múzeumhoz tartozó XVII-XIX. századi európai metszeteket: portrékat, tájképeket, jeleneteket mutat be német, olasz, francia, brit, magyarországi és erdélyi szerzőktől. Az erdélyi művészetet Szabó János, Lehnhardt Sámuel, Magyari Lajos, Marastoni József, Barabás Miklós képviselik. /Ördög I. Béla: Rendkívüli metszettárlat a történelmi múzeumban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./
2000. augusztus 19.
Aug. 18-án Nagyenyeden megnyitották az ötödik nemzetközi képzőművészeti alkotótábort. Az augusztus 30-ig tartó esemény szervezői az Inter-Art Alapítvány és a nagyenyedi polgármesteri hivatal. A rendezvény fő szervezője, Balog István elmondta: az idén negyven résztvevőjük van, a külföldről is érkeztek meghívott, főleg fiatal képzőművészek. Az V. Nagyenyedi Nemzetközi Művésztelep minden résztvevőjének három-három ott készült alkotását mutatják be az augusztus 29-i táborzáró kiállításon /Ördög I. Béla: Megnyílt az V. Nagyenyedi Nemzetközi Művésztelep. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./
2000. augusztus 24.
Váratlanul elhunyt dr. Mészáros Miklós (Kolozsvár, 1927. szept.12-Kolozsvár, 2000. aug. 22.), a Babes-Bolyai Tudományegyetem geológia-földrajz szakos tanára, földtudományi szakírója. A Bolyai Tudományegyetemen szerzett geológia-földrajz szakos diplomát 1950-ben, ahol gyakornokként, majd tanársegédként kezdte el pályáját. A földtudományok doktora 1954-től, a szentpétervári (akkori leningrádi) egyetemen védte meg földtani-ásványtani disszertációját. Hazatérve előadótanár a Bolyai Tudományegyetemen, majd az egyesített Babes-Bolyain prodékán, tanszékvezető, egyetemi tanár. Több mint 130 tudományos dolgozat szerzője. Külföldön angol, német, orosz, szlovák, francia és magyar nyelven publikált. /Ördög I. Béla: Dr. Mészáros Miklós (1927. szept.12-2000. aug. 22.). = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./
2000. augusztus 25.
Kolozsy Sándor Kolozsvárról Ausztráliába elszármazott szobrászművész levelében beszámolt arról, hogy felhívást küldött 190 magyar vagy magyar származású személynek, köztük Orbán Viktor miniszterelnöknek a Kolozsváron található Mátyás király-emlékmű szükséges restaurálásával kapcsolatban. Kolozsy Sándor szerint létre kell hozni a Hunyadi Alapítványt a restaurál anyagi fedezetére. Ő maga ingyen végezné a restaurálást, a munkálatoknak 2002. október 12-re, az avatási ünnepség 100. évfordulójára el kellene készülniük. Kolozsy Sándor mindehhez 1999. október 19-én angol nyelvű levélben engedélyt kért Ion Caramitru román kulturális minisztertől, melynek másolatát elküldtem Funar kolozsvári polgármester úrnak is, de választ nem kapott. Kérését ajánlott postai levélben 2000. június 1-jén megismételte Caramitru miniszter úrnak. /Ördög I. Béla: Mátyásmentő szándék a tengerentúlról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./
2000. szeptember 25.
Megjelent a Diákévkönyv 2001, a Tinivár Kiadó jóvoltából a nyolcadik. A könyv hézagpótló. Olvashatnak benne Árpád és Géza fejedelemről, Szent Istvánról, Szent Lászlóról, Könyves Kálmánról, III. Béláról, IV. Béláról, a magyar államalapításról, az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékparkról, Munkácsy Mihály életpályájáról, az elektronikus levélről és sok másról. /Megjelent a Diákévkönyv 2001. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./
2000. szeptember 28.
Kolozsváron szept. 26-án Dávid Gyula mutatta be Nagy Sándor A regáti magyarság (eredetileg A regáti kérdés) című könyvét, mely a soproni Bethlen Gábor Könyvek és a kolozsvári Diaszpóra Könyvek kiadásában Vetési László és Albert Tibor közreműködésével az idei budapesti ünnepi könyvhétre jelent meg. A két világháború között tizenöt évet Bukarestben szolgált református lelkipásztor a Regátban élő magyarság beolvadásáról szerzett tapasztalatait vetette papírra, melyet most Svájcban élő fia, Nagy Csaba készített elő a kiadásra. A könyv olyan kérdéssel foglalkozik, amely a romániai magyarság ötven százalékára nézve, sajnos, ma is aktuális. Dávid Gyula kifejezte reményét, hogy a kiadvány mai gondolkodásunk egyik alapkövévé válik. Vetési László tiszteletes hangsúlyozta, hogy a könyv tartalma napjainkban teljesen aktuális. A regáti szórványmagyarok helyzetének egyik legsúlyosabb oka a tömbmagyarság részéről megnyilvánuló közöny. A teológiai hallgatókkal végzett mentő szándékú kutatómunka során gyakran fogadják őket ezzel a tragikus tőmondattal: "Későn jöttetek". A bemutatón jelen levő Nagy Csaba méltatta édesapja odaadó missziós munkáját, melynek során híveinek nőszövetséget, cserkészszövetséget, dalkört, szakiskolát, Kós Ferenc közművelődési kört és egyebeket szervezett, három templomot épített, egyházi szórványújságot szerkesztett. Nagy Sándor Erdélyben született, 1925 és 1941 között szolgált Bukarestben, ahonnan a vasgárdisták vérengzése elől Budapestre menekült. A háború befejeztével menekülőkkel együtt került Nyugat-Európába, majd Amerikába, ahol 1954-ben hunyt el. Életútja példaértékű lehetne sok mai közösségi hivatást vállaló erdélyi magyar számára. /Ördög I. Béla: Regáti magyar útjelző. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./
2000. október 9.
Okt. 7-én Vállalkozási lehetőségek kis- és középvállalkozások számára a Kárpát-medencében címmel tartott tanácskozást Kolozsváron az Új Kézfogás Közalapítvány (ÚKK) és az Erdélyi Vállalkozásfejlesztési Egyesület (EVE). A konferencián részt vett és előadást tartott Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár. Kifejtette, hogy a magyar tőkekivitel a határon túli nemzetrészekhez egyelőre nem elégséges az ottani életszínvonal megfelelő emeléséhez, mert az anyaországban is a multinacionális cégek uralják a gazdaságot, amelyeket nem érdekel a nyelvi közösség. Mégsem szabad lemondani a magyarországi kis- és középvállalatok tőkeexportjáról. Ha a parlament is megszavazza, a jövő évben az Új Kézfogás Közalapítvány költségvetése 60%-kal bővül. A tervezett státusztörvény előírásait Magyarországon sokallják, Erdélyben keveslik. Következő lépésként a nemzeti integráció új szakaszát, a gazdasági integrációt kell szorgalmazni. Meg kell oldani a határátjárhatósági gondokat, ezzel kell elhárítani a "schengeni határzárat". Ki kell használni az információs társadalom térhódítását, azt, hogy a szellemi termékek elektronikus átvitelével érvényesüljön nyelvi közösségünk előnye. Lehetségessé válhat a szülőföldön való maradás olyan módon, hogy közben törvényes keretek között zajló időszakos munkavállalással a határon túli magyarság hozzájárul az anyaország további fejlődéséhez - mondotta Németh Zsolt. - A sajtótájékoztatón, amelyen részt vett Hernádi Zsolt (ÚKK kuratóriumi elnök), Dobos András (ÚKK irodavezető), dr. Zöld András (ÚKK kuratóriumi tag) és Pécsi Ferenc (EVE-alelnök), elhangzott: az Új Kézfogás Közalapítvány az idén 120 pályázatot bírált el, ebből 91-et fogadott el, összesen 200 millió forint értékben. A mikrohiteleket kísérleti jelleggel bevezették Hargita, Kovászna, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyékben, összegük elérte a 175 ezer dollárt. Kamattámogatásra hitelt Romániában 49 terv kapott (200 ezer dollár értékben). A mikrohitel-program jövőre más megyékre is kiterjed. Jelenleg közel 3000 magyar-román vegyes tőkéjű vállalat működik, ezeknek csupán elenyésző része kapcsolódik az ÚKK tevékenységéhez. /Ördög I. Béla: "A nemzeti integráció gazdasági szakaszába érkeztünk" Magyar vállalkozásfejlesztési konferencia Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ A hét végén Kolozsváron a magyarországi Új Kézfogás Közalapítvány (UKK) és az Erdélyi Vállalkozásfejlesztési Egyesület (EVE) nemzetközi konferenciát szervezett. A rendezvény célja Magyarország és a környező országok közötti gazdasági kapcsolatok támogatása, a Kárpát-medencében meglévő vállalkozási és vállalkozásfejlesztési lehetőségek felmérése, valamint az ehhez kapcsolódó javaslatok megfogalmazása volt. /Hecser Zoltán: Vállalkozásfejlesztési fórum. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 9./ "Szembe kell nézni azzal az ellentmondással, amely a magyar állam és a magyar nemzet határainak a különbözőségéből adódik - mondta a tanácskozáson a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Szabó Tibor. - A Széchenyi-terv nemzeti fejlesztési terv. Kérdés, hogy a megvalósításából származó hasznok kiterjeszthetőek-e a határon túlra is." Leszögezte, hogy fontos a határon túli magyar vállalkozók támogatása, a regionális kapcsolatok megerősítése és a szomszédokhoz fűződő viszony javítása. /Wagner Csilla: támogatás a szülőföldön maradást szolgálja. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 9./
2000. október 14.
Okt. 13-án kezdődött a Kolozsvár 1000 éve konferencia a kolozsvári Protestáns Teológia dísztermében. Megnyitó beszédében Egyed Ákos, az Erdélyi Múzeum-Egyesület bölcsészet-, nyelv- és történettudományi szakosztályának elnöke emlékeztetett arra, hogy Kolozsvár mindig jelentős városa volt Erdélynek, Magyarországnak, majd Romániának. Jelenleg válságban van kultúrateremtő ereje. Benkő Samu EME-elnök a kommunista rendszerben volt romániai falurombolási jelszó árnyékában folytatott városrombolásra emlékeztetett, melynek hatásai a kincses várost sem kerülték el. Kötő József, arról beszélt, hogy a történelem során Kolozsvár az egyetemes kultúra továbbfejlesztője volt. Most pedig frontváros, az egyetemes kultúra és a barbárság közötti harc színtere. A főteret éppen sajátos transzszilván magyar kulturális jellege miatt akarják megváltoztatni. R. Várkonyi Ágnes (Budapest) az értékek túlélését szorgalmazó "tudomány munkásainak" önfeláldozó magatartását emelte ki. /Ördög I. Béla: Kolozsvár ezer évéről, tudományos szemmel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14., Kolozsvár 1000 éve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./ A konferencia ötletgazdája, Egyed Ákos megállapította, hogy kevesen foglalkoznak alapvetően Kolozsvár történetével. Az elmúlt 55 évben nem is lehetett, mert ennek feltételei nem voltak adottak. Ezért kezdte szervezni Dáné Tibor Kálmánnak, az EMKE főtitkárával, és Wolf Rudolffal, az EME Bölcsészet-Nyelv és Történettudományi Szakosztály titkárával a konferenciát. A konferenciából kiderült, hogy Kolozsvár kultúra teremtő város volt, és erre igényt tart ma is. Ez a kultúra a magyar művelődéstörténetben nemcsak helyi jelentőségű értékeket hozott létre. Kolozsvár szerepének fenntartása összmagyar érdek! - hangsúlyozta. A konferencián elhangzottakat könyv formájában kiadják. - Növekszik az elvándorlás, ugyanúgy a vegyes házasságok száma is. Kolozsvár történelme nem helytörténet, mert Kolozsvárnak kisugárzó hatása volt Erdélyre és a magyar történelemre is. /Csomafáy Ferenc: Kolozsvár 1000 éve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./
2000. november 11.
Nov. 3-5-én a Bákó megyei Klézsén, a közösségi házban tanácskozást tartottak és konkrét csángómagyar cselekvési tervet dolgoztak ki. Hárman a munkacsoportból, Bartha András (Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke), Farkas András (Via Spei Csángó Ifjúsági Szervezet elnöke) és Hegyeli Attila (Szeret-Klézse Alapítvány elnöke) nov. 9-én Kolozsváron, az EMKE Országos Elnökségének szervezésében, a Kriza János Néprajzi Társaságnál ismertették elképzeléseiket. Alapelvként kimondták, hogy a csángó kérdés megoldása kizárólag Moldvában lehetséges, intézményeik tevékenységét is ott kell lebonyolítaniuk. Számítanak a kárpát-medencei magyarság segítségére. Cselekvési tervükbe hét témát (civil szervezetek működése, információs hálózat kiépítése, oktatás, rendezvények, gazdaság, egyház, kitelepedés/kitelepítés) építettek be. A három civil szervezet, amely Moldvában működik, az RMDSZ-t a magyar kisebbség jogai védelmezőjének tekinti, és felkéri az országos elnökséget, hogy nevezzen ki egy személyt, aki a csángó ügy intézéséért feleljen. Elismerik, hogy a mindenkori magyar kormány támogatása nélkül elképzelhetetlen a jó irányú haladás. Az oktatás a mai csángók egyik legfájóbb pontja. Az oktatást eddig erdélyi magyar iskolákban végezték. A cselekvési terv kidolgozói szakítani akarnak ezzel a gyakorlattal, és a klézseihez hasonló tájházat (közösségi házat) szeretnének létre hozni minden csángó faluban. Ahol a pedagógusok tömegesen taníthatják anyanyelvén az ifjúságot. A gyermekeket és a szülőket a helyi szervek módszeresen próbálják megfélemlíteni. Jelenleg több mint ötven gyermek tanulja a magyar nyelvet Klézsén. Gyimesfelsőlokon 78-an kezdtek tanévet, de ha a cselekvési tervük beindul, az ezret is meghaladná az erre az oktatási formára jelentkezők száma. - A legfőbb gazdasági célkitűzés feltételeket biztosítani a moldvai csángók számára szülőföldükön való megélhetésükhöz. Konkrét lépéseket tettek és terveznek a továbbiakban Klézsén, Pusztinán, Gyimesbükkön, Trunkon. A jelenleg Nyugat-Európában dolgozó moldvai csángók 95%-a keresetével haza akar térni, és építkezést, vállalkozás beindítását tervezi falujában. Ami az alternatív magyar nyelvű misézés elérését illeti, ennek érdekében aláírásgyűjtést kezdeményeznek, és felkérik a római katolikus egyház magyar püspökeit, határozottan álljanak ki a csángómagyarok óhaja mellett. A cselekvési terv szerzői anyagilag, erkölcsileg és politikailag is támogatni kívánják azokat a hazatelepülő csángó fiatalokat, akik vállalkozni, közösségük fejlesztését, megtartását célzó intézményeket szeretnének. A három civil szervezet el akarja érni, hogy minden évben Erdély-szerte és bárhol a világon szervezzenek egy csángó napot, a sajátos kultúrkincs védelme, az anyanemzethez tartozás érzésének erősítése érdekében. Eddig Magyarországon tartottak ilyen rendezvénysorozatot, most szeretnék az itteni támogatókat megnyerni ennek az ügynek a céljából. Az idei csángó szolidaritási napot december 3-ra tervezik, amikor, többek között adománygyűjtést is rendeznek elképzeléseik (népfőiskolai jellegű oktatás felnőtteknek, kiállítások és vásárok megszervezése, tapasztalatcsere céljából látogatások erdélyi és anyaországbeli magyar közösségekhez, a csíksomlyói búcsúra történő utazás megszervezése stb.) további végrehajtására. A hónap eleji klézsei tanácskozás Kolozsváron megfordult három küldöttéről Dáné Tibor Kálmán EMKE-titkár elárulta: a fiatalok Magyarországon vagy Erdélyben tanultak/tanulnak, de erős meggyőződésük hazavezérelte/vezérli őket. És szervezeteikben nagyon sok a fiatal, aktív tag. /Ördög I. Béla: Moldvai csángók Cselekvési Terve. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./
2000. november 17.
Az Európa Akadémia Budapest és az Európa Házak Nemzetközi Szövetsége (FIME), a Konrad Adenauer Alapítvánnyal együttműködve november 2-4-én Gyulán rendezte meg a XII. nemzetközi eurórégiós konferenciát. Ezen két fő téma szerepelt: a mezőgazdaság és a vidék fejlesztésének, valamint a kis- és középvállalatok fellendítésének a lehetőségei az eurórégiós határokon átnyúló kapcsolatok révén. - Farkas Mária (a kolozsvári Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége elnöke) arra hívta fel a figyelmet, hogy Erdély középső és keleti tájai mennyire indokolatlanul fehér foltnak számítanak az eurórégiós együttműködési térképen. Bónis Lajos, a magyar Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium határon túli koordinációja főtanácsosa bejelentette, hogy jövőre lehetőség nyílik mezőgépek, vetőmagok, vegyszerek beszerzésének a támogatására is. - Nov. 6-10-én Budapesten tartották meg Kultúra és turizmus 2000 című II. nemzetközi konferenciát és szakmai vásárt. Az Új Kézfogás Közalapítvány támogatásával, a RPVSZ szervezésével Kolozsvárról négy, a falusi turizmusban tevékenykedő kisvállalkozó vehetett részt. Erdélyből összesen húszan éltek a kínálkozó lehetőséggel, rajtuk kívül vajdasági, felvidéki, kárpátaljai, sőt nyugat-európai és amerikai szakemberek cseréltek véleményt és állítottak ki. /Ördög I. Béla: Erdélyiek két vidékfejlesztési régiós rendezvényen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./
2000. november 20.
Kolozsváron tartotta meg nov. 17-19-én hatodik vegyészkonferenciáját az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT). Dr. Majdik Kornélia, az EMT kémia szakosztályának elnöke, röviden vázolta az idén fennállásának tizedik évfordulóját ünneplő tudományos társaság célkitűzéseit. Az EMT a magyar szaknyelv gyakorlata mellett száll síkra az oktatásban és a tudományos munkában. Ha erre az egyetemeken még nincs mód, a társaság fakultatív alapon már tanfolyamokat indított be az anyanyelvi szakképzés művelésére. Így a Babes-Bolyai Tudományegyetem kémia karának magyar diákjai számára az EMT szakosztályában folyik ilyen tevékenység. Más fontos célkitűzés: kommunikációs híd kiépítése a hazai és külföldi kutatók között. Évente 10-12 rendezvényt szerveznek, ide tartozik a kémia szakosztály évi konferenciája is. Az EMT kiadványai jelentős szerepet játszanak a célkitűzései elérésében: havi tájékoztatója 1200-1300 példányban jut el tagságához, a Műszaki Szemle tudományos folyóirat, a FIRKA középiskolás diákok számára fizika, kémia és számítástechnikai kiadvány, a Szabadságban pedig kéthetente megjelenő Interaktív számítástechnikai oldal szolgálja a hazai magyar tudományos életet. A tanácskozás a plenáris ülések után a következő szekciókban folytatta munkáját: alkalmazott kémia, analitikai kémia, fizikai kémia, szerves kémia, oktatási módszerek. /Ördög I. Béla: EMT: VI. Vegyészkonferencia Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./
2000. november 27.
Nov. 25-én Kolozsváron tartotta évi közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. Elöljáróban Kötő József ügyvezető elnök emlékeztetett arra, hogy rendhagyó rendezvényről lesz szó, amelyet a millenniumi ünnepségek jegyében és a konkrét tennivalók előrevetítésének szellemében bonyolítanak le. Kötő József elnöki jelentésében emlékeztetett a nemzettudat ezeréves múltjára, amelyet soha nem lehetett megtörni. Hangsúlyozta, hogy az önvédelem cselekvő korszakába léptek, a mai feltételek közepette lehetséges az új nemzeti kulturális integráció. A közgyűlés elfogadta a Magyar kultúra fóruma elnevezésű együttműködési megállapodást, melyet az EMKE a következő kulturális szervezetekkel kötött: Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség (CSEMADOK), Magyarok Székelyföldi Társasága, Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, Muravidéki Önkormányzati Nemzeti Közösség, Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány. Ennek értelmében közös célkitűzéseik az anyanyelv ápolása és megőrzése, a szülőföld magyar kulturális hagyományainak megóvása és átörökítése, a magyar kulturális élet szervezése és összehangolása, az egyetemes magyarság jeles személyiségei emlékének méltó ápolása. Az EMKE és a CSEMADOK már alá is írtak egy szerződést, melynek kivitelezésével a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítványt bízták meg. Pillich László ügyvezető igazgató ismertette ennek tartalmát: 2001. január 15-ig a két szervezet adatbázist hoz létre Erdélyben és a Felvidéken, január 31-ig, kölcsönös művész vendégfellépéssel, megrendezik Erdélyben a felvidéki magyar kultúra napját, Felvidéken pedig az erdélyi magyar kultúra napját, évente díjazzák a két közösség kulturális életét, pályázatokra épülő közös költségvetést vezetnek. Beder Tibor, a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke a gazdasági előrelépést sürgette: enélkül nincs megmaradás! Az EMKE támogatja a csángó nap megszervezését és hagyományossá tételét. Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke ismertette ennek az Erdély-szerte megrendezésre kerülő rendezvénynek a lényegét, hogy ismertté tegyék a csángó kultúra kincseit és az otthonmaradást szorgalmazó üzleti terveikhez szponzorokat szerezzenek. Délután díjátadásokra került sor. Első ízben tiszteletdíjakat nyújtottak át olyan személyiségeknek, akik oktatói, művelődési, tudós munkásságukkal életpéldával szolgáltak környezetüknek. Oklevelet kaptak: Abodi Nagy Béla, Egyed Ákos, Cs. Erdős Tibor, Guttman Mihály, Kallós Zoltán, Lőrincz Lajos, Vencel Árpád, Veress István. Utána tizenheten vehették át az idei EMKE-díjakat. Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság szerkesztője Kacsó Sándor-díjban részesült. További kitüntetettek: Janovits Jenő-díj - Boros Zoltán (bukaresti tévé magyar adásának vezetése), Kacsó András-díj - Antal Miklós, post mortem (a Maros és Hargita Népi Együttesek vezetése), Bányai János-díj - Bálint Erzsébet és Bálint Ferenc (inaktelki tájház megteremtése, Gazda Klára); Kun Kocsárd-díj - Zahoránszki Ibolya (máramarosi szórványmagyar kultúra ápolása) és Kálóczy Katalin (határon túli magyarok kulturális életének szervezése), Nagy István-díj - dr. Angi István (zenepedagógia és zeneesztétika), Bánffy Miklós-díj - Ferenczi István (erdélyi magyar színjátszás), Kolozsvári testvérek-díj - Kolozsi Tibor (Bocskai István nagyszalontai köztéri szobra), Kovács György-díj - Szélyes Ferenc (folyamatosan megújuló színészetért), Poór Lili-díj - Fülöp Erzsébet (meggyőző erejű színészet), Kádár Imre-díj - Visky András (korszerű dramaturgia és színházi szakemberképzés), Monoki István-díj - Róth András Lajos (könyvtárosi és tudományos kutatói munka), Kemény János-díj - Figura társulat (a 10 éve megalapított gyergyószentmiklósi színházi tevékenység), Vámszer Géza-díj - Mihály Zita (muzeológus és műemlékvédő munka), Szentgyörgyi István-díj - Puskás György (dicsőszentmártoni öntevékeny színjátszás megszervezése). Az ünnepség a Házsongárdi temetőben a Bánffy-kripta falán elhelyezett Bánffy Miklós-emléktábla leleplezésével és megkoszorúzásával zárult. /Ördög I. Béla: Önvédelmünk cselekvő korszakába léptünk. Átadták a 2000. évi EMKE-díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./
2000. december 19.
Egy fiatalember idén Kolozsváron végezte a néprajz szakot, három hónapja már a moldvai csángók között, Klézsén lakik és oktat. Magyar anyanyelvünkön, olyan feltételek között, amilyeneket nehéz elképzelni a 21. század küszöbén. Ő mégis szívesen, lelkesen, meggyőződésből teszi. Elmondta, hogy fél, mert ott az elnyomó hatalom, a beolvasztási erőszak mindenre képes, számukra nem okoz gondot eltenni valakit láb alól. Számára egyetlen védekezőfegyver a nyilvánosság. A törvényes keret adott arra, hogy hivatalosan ott is beindulhasson az alapvető magyar nyelvű oktatás. Csakhogy Romániában ennyi nem elégséges. Az óvatos becslések szerinti 70 ezres lélekszámú moldvai csángóságban ma is családonként 7-10 gyermek él, akik zömében nem halt ki a fogékonyság a magyar nyelv iránt. Ha majd több faluban sikerül felhúzni az alapítványi tulajdonú, úgynevezett közösségi házakat, és bennük, szakképzett személyzettel, beindítani a magyar nyelv oktatását, akkor van remény a csángók zömének megmentésére. - Gyűjteni kell tehát a könyvet, a ruhát, a pénzt, a megértést, a rokonszenvet moldvai sorstársainknak, miközben ne feledkezzünk meg a fiatal oktatókról, akik vállalva az ezredfordulóhoz méltatlan lét- és munkakörülményeket, azokon a manapság nem éppen veszélytelen vidékeken mentik ami a magyar nemzet számára menthető - írta Ördög I. Béla. /Ördög I. Béla: Csángómentőink. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./
2001. január 11.
Kolozsváron a megyei könyvtárban várhatóan az év végére elkészül a számítógépes adatbázis. A könyvállomány 25-28%-a magyar nyelvű kiadvány. A megyei könyvtár részlegein jelenleg naponta 1800 ember fordul meg, kiszolgálásukra pedig alig nyolcvanöten vannak. /Ördög I. Béla: Átalakulóban a megyei könyvtár. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./
2001. január 17.
Mózsi Ferenc huszonhárom éve Chicagóban élő költőt látta vendégül jan. 15-én Kolozsváron a Korunk szerkesztősége. Chicagóban 40-50 ezer magyar él, önazonosságtudatukat tizenöt magyar klub, katolikus templom, táncházmozgalom, több évtizede működő cserkészcsapat próbálja éltetni. Az amerikai magyarok, immár huszonhét esztendeje, az Ohio állambeli Reménység-tó partján tartják nyári találkozójukat. Az utóbbi időben azonban lemorzsolódás, érdektelenség jelei mutatkoznak. Mózsi Ferenc 1980-tól tavalyig adta ki a hosszú ideig Chicagóban és Budapesten szerkesztett Szivárvány folyóiratot, melynek 54 száma jelent meg. Az irodalmi folyóirat kétszer is elnyerte az amerikai művészeti akadémia támogatását. Azonban a munkatársak megritkultak, végül a veszteségessé váló folyóirat megszűnt. A találkozó végén Mózsi Ferenc három versét olvasta fel. /Ördög I. Béla: Szivárvány Chicagótól Kolozsvárig. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./
2001. február 3.
Febr. 2-án Kolozsváron a Duna Televízió küldöttsége a Babes-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Karára látogatott és átadták a könyvadományt. Látogatásuk célja volt: átadni hétezer közadakozásból származó könyvet. A kar nevében Marton József dékán köszönte meg az adományt, amely éppen könyvtáruk létrehozása idején érkezett. A több mint kétszáz, Erdély minden vidékéről, sőt, Moldvából származó diákjuk mellett intézményük nyitott más szakok hallgatói számára is. /Ördög I. Béla: Hétezres könyvadomány a Duna Televíziótól. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./
2001. február 12.
A Géniusz (Kolozsvár) ifjúsági ismeretterjesztő szemle legújabb számában is helyet kapott a honismeret, helytörténet, vallástudomány és az irodalom is, jelezte Józsa István főszerkesztő. Ebben a számban - többek között - Dukrét Géza írt a Szent Jobbról és Szentjobb község történetéről, Bíró Gábor az Udvarhely környéki építészeti emlékekről, Kőhalmi Zoltán a romániai magyarságának kilátásairól, Józsa István Kempelen Farkasról írt, dr. Bartha Zoltán a tavaly nov. 15-19-én Szabadkán és Újvidéken lezajlott Kárpát-medencei magyar nyelvű gyermek- és ifjúsági lapok III. találkozójáról számolt be. /Ördög I. Béla: Formájában és tartalmában színes Géniusz. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./
2001. február 19.
Febr. 17-én Kolozsváron tartotta első nagyszabású tanácskozását az Északnyugati Régiófejlesztési Ügynökség. A kolozsvári székhelyű és hat megyére (Kolozs, Beszterce-Naszód, Máramaros, Szatmár, Szilágy, Bihar) kiterjedő intézmény egyike az ország nyolc hasonló ügynökségének, melyeket 1999-ben az európai uniós gazdasági-szociális támogatások adminisztrálása érdekében hoztak létre. A mostani konferencián a térség prefektúrái, önkormányzatai képviseltették magukat, parlamenti képviselők, szenátorok is részt vettek. Vasile Soporan Kolozs megyei prefektus hangsúlyozta, hogy egész Erdély húzóerőt jelent az ország integrációs törekvése számára. Kerekes Sándor Kolozs megyei tanácsi alelnök a régiófejlesztés fontos céljai között említette meg a térségek fejlődésbeli különbségének csökkentését, az országhatárokon túli együttműködés serkentését. 2000-ben 242 millió eurót utaltak ki a főleg beruházásokat szolgáló PHARE-programok keretében, az ISPA és SAPARD programok keretében pedig összesen 650 millió euró térítésmentes hitelhez jutott az ország. Az ISPA csatornahálózatok és a nagyvárosok szennyvíztisztító állomásainak építését támogatja, a SAPARD pedig a mezőgazdaság és a környezetvédelem olykor 4 éves lejáratú hitelekkel való megsegítését jelenti. Jelenleg 449 programot támogatnak (ebből 331 városi, 118 falusi környezetben), amelyek 10 090 új munkahely létesítését fogják eredményezni. /Ördög I. Béla: Régiófejlesztési konferencia Kolozsváron. Erdély húzóerőt jelent az integrációs folyamatban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./ Az EU tagországai növelni szándékoznak az ISPA-, PHARE- és SAPARD-programokkal járó finanszírozások pénzügyi volumenét. "Románia jelenleg az első helyen található az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó kelet-európai államok közül az ISPA-programok kidolgozása és alkalmazása tekintetében. Az itt megvalósított projekteket a nyugat-európai szakemberek nagyra értékelik" - jelentette ki Aura Raducu EU-s koordinátor a fejlesztési ügynökség kolozsvári konferenciáján. A kolozsvári székhellyel működő Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség fennállása óta 2,4 millió euró értékben valósított meg projektet, a legtöbb pályázati finanszírozást az idegenforgalom, valamint a kis- és középvállalkozások támogatására fordították. Románia százmillió eurót kap az elkövetkező hat évben az Európai Uniótól regionális fejlesztési programok finanszírozására. /Farkas Tibor: Százmillió euró régiófejlesztésre. Románia élenjáró a PHARE- és ISPA-programok végrehajtásában. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./
2001. február 23.
1992-ben indult Kolozsváron az Amaryllis régizene- és táncklub, László Bakk Anikó szellemi irányításával. Ebben az évben, 1992-ben a Szabadságban hirdetés jelent meg: antik tánctanfolyam indul Kovács Gábor szombathelyi koreográfus vezetésével. A klubba újonnan érkezők oktatását a két alapítótag, Szabó Anikó és Szilágyi N. Zsuzsa vállalta. - Jelenleg az Amaryllisnek tizenkét tagja van, az utánpótlást főleg a fiúhiány nehezíti. Alig győznek eleget tenni meghívásoknak Erdélyben (Mátyás-napok, Szent György-napok, diáktáborok, gólyabálok, multikulturális fesztiválok stb.), sőt, tavaly Krakkóba is eljutottak. Az Amaryllis tagjai saját kezűleg varrják korhű ruhakölteményeiket. /Ördög I. Béla: Akik táncolva tanulnak, tanulva oktatnak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./
2001. február 26.
Febr. 23-án Kolozsváron ünnepi műsorral köszöntötték a 75 éve megalapított Korunk folyóiratot. Kántor Lajos főszerkesztő után Benkő Samu, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, a lap egykori belső munkatársa, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke mondott beszédet./Ördög I. Béla: Korunk-emlékest Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./
